Irodalmi Nobel-díj

HÁZASSÁG 2.0

Mihalec Gábor könyve egyfajta kommunikációs segédlet, és mások mellett a házassági kapcsolatok  korrepetálására is íródott, miközben az okokról és a jelenségek magyarázatának taglalásáról sem feledkezett meg.

A házasság válsága és a válások növekvő aránya sajnos napjainkban örökzöld témává változtatta ezt a témát. Ezen töprengve igen gyorsan eljutunk a házasság-történet adta tanulságok boncolgatásához. Hogyan sikerült a hazásság megtartása a múltban és egyáltalán mennyire helyén való korunkban a  házasság „haláláról” vizionálni?

A leginkább szembeötlő jellegzetesség talán az, hogy csak 20. századtól beszélhetünk az un. szerelmi, vagy kevésbé megengedően az érzelmi alapú házasságokról, míg ezt megelőzően inkább egzisztenciális, érdek alapú, gazdasági-közösségként  lehetett erre tekinteni. „Amit Isten egybekötött, ember el ne válassza...” mondja az evangélium, ami a középkorban az egyház erejének köszönhetően erős jogi és vallásos akadályt jelentett a válások útjában. Még 19. században is igen-igen nehezen és csak erősen indokolt esetben, vétkesség alapján, lehetett a szétválasztást kimondani. Ebben a korszakban egyenesen szégyennek számított a válás a felek között.

A 20. századtól kezdődően a liberálisabb közfelfogás és az anyagi javak nagyobb bősége, a növekvő átlagéletkor és a női emancipáció, munkavállalás jelentős változásokat hozott. A házasságoknak nem vet véget a házastárs korai halála - mint hajdanán, ezért az életkori  konfliktusok felerősödhettek. A  lehetőségek csábító sokszínűsége és a szolgáltatások növekvő súlya megnövelték az önállóbb életvitelre, kevesebb függésre és a  rövid távú kapcsolatokra alapozó igényt . A dolgozó nő erősödő eszményképe pedig együtt járt a női érdekérvényesítés erősödésével a házasságban is. Hovatovább mára a válást kezdeményezők nagyobb hányada tartozik női nemhez.

Ma a válás közös megegyezéssel, már-már jogi korlátok nélkül mondatik ki. Miután nálunk a házasságok fele (!) végződik válással, ezért - némi malíciával – szinte már tradícióról beszélhetünk, ami gyakran mintát képez  a válást fontolgatók számára.

Az érzelmek által irányított viszonyok  komoly társas intelligenciát követelnek meg, amelyek például stressz kezelésben, empátiában és érdekérvényesítés módjában, vagy az érzelmi állapotok azonosításában jelenthetnek segítséget.  Nos ezeken a területeken bizony sok még a tennivaló... Az érzelmek elszabadulása helyett azok kordában tartása és helyes felhasználása tanulható és tanítandó és ezekre bizony égető szükség lenne a mai házasságokban.

 Lakatos Attila Tibor

A Tisztaszoba kultúrája

Városi fiúként idegenkedtem tőle, furcsa volt és túlságosan vidéki nekem. Felnőtt fejjel azonban rájöttem, hogy ez észrevétlenül és természetesen  alakul ki és mindenekelőtt az ember lelkében. Igen előbb ott fogan meg, aztán lesz belőle egy szoba vagy helyiség…

A falusi kultúrában egy zárt és tisztelt hely a tisztaszoba, amit szigorúan véve csak menyasszony búcsúztatókor és temetésnél használtak. Azonban a berendezése mégis többről mesél. Szüléskor bizony használták, de akkor is, ha nagybeteg volt a háznál. Fontos vendég esetén hálóhelyként is szolgált egy-egy napra. Sokszor egyfajta imahelynek is berendezték, kis házi oltárt helyzetek el benne, másrészt  az összes nagybecsű emléket, tárgyakat, fotókat is tárolták bennük, velük díszítették a belső teret. Legnagyobb értékű dísztárgyak és ünnepi alkalmakkor  használt  étkészletek is kaptak helyet. A parasztember itt tartotta a bibliáját és a pénzét is.

Lényeg azonban, hogy   itt rend és tisztaság volt. Egy megbecsült és értékes hely ahová csak tisztelettel lehetett menni, sőt olyan hely ahová megtisztulni járt az ember.

… nálunk akkor lett tisztaszoba, amikor üres lett a gyerekszoba. Feleségem által változott azzá, akinek vidéken vannak a gyökerei.  Nem előre készült, nem annak épült, hanem az élet alakította azzá. Ide nem mehet be a házicica,  ennek az ajtaja inkább csukva van, mint nyitva. Csak akkor használjuk, amikor  hazajön a nagyfiú egyébként nem.  Néha belép ide az ember és egy kicsit egyedül van ott. Leül és megpihen néhány percre. Itt az ember nem beszél és nem beszélget, csend van és valahogy tisztább is a levegő, mint máshol. . Körbenéz,  belelapoz a könyvekbe és mindig ügyel rá, hogy oda tegye vissza, ahonnan elvette. Aztán lassan kisétál és gondosan becsukja maga mögött az ajtót. 

Ugye sokaknak ismerős?  Nos hát ez is Tisztaszoba és nem érzem többé  különösnek, gondolom idővel  Önöknél is eljönnek ezek  a pillanatok  és helyet követelnek  az életükben.

Ez a törpe beszámoló arról is szól, hogy mit jelent-jelenthet  egy „gyanútlan” polgár számára  a népi kultúra kifejezés. Véd és fogva tart egyszerre,  sokszor tudatalattinkon keresztül  irányít bennünket.  Vagy ez talán nem más, mint  a szellemi feltöltődés igénye,  amit a hagyomány csak legföljebb átörökít számunkra, vagy egyszerűen csak segít értelmezni egy jelenséget?  Nehéz eldönteni, lehet ez is-az is,  azonban szép,  igaz és természetes egyszerre.

Lakatos Attila Tibor

Miért kedveltek a memoárok ?

 Az emlékiratok közkedveltsége láthatóan növekvő .napjainkban.  Nemrégiben volt nagy siker Gróf Batthyány Tivadar munkája - Beszámlóm, Radnóti Mikléósné Napló-ja, de említhetjük.  Andrássy Katinka , Gróf Bánffy Miklós visszaemlékezéseit is, vagy Bartos Margit emlékeit az 1950-es évekből. Talán kettős ok van e mögött. Egyfajta természetes kívácsisággal fordul az olvasó , különlegesnek és kiemelkedőnek talált életek, teljesítmények felé. Másrészt az átpoltizált  állasfoglalások miatt szeretne tiszta forrásból meríteni és az események alakítóinak és részeseinek tollából megismerni a múltat., még akkor is, ha ettől még annak  hitelessége nem feltétlenül biztosított.

Van persze még egy ok a történészi vagy szakmai elemzésekkel szemben ami a memoár irodalom malmára hajtja a vizet. Ez pedig a történetmesélés szépsége. Jobban érthető a múlt, ha személyes történeteket mond el,  megfoghatóbb, átélhetőbb minden más közlési formánál

A múlt  megismerésének igénye azonban a szélesebb olvasóközönség részéről nagyon szelektívnek hat. Jobban keresettnek tűnnek a közelmúlt és a világháborúk időszakát érintő művek, de még talán 1848-ig is visszamehetünk.

Azonban ennél korábbi időszakokról már sokszor megelégszünk a mítoszokkal, meseszerű, pokolbéli gonoszsággal, vagy túlszínezett heroizált tablókkal. Az olvasó így nem lépik át a romantikus túlzások szintjét. Jó példa erre a szulejmáni időszak meseregényeinek sora.

Keresve az okokat talán úgy érezhetjük, hogy a közelmúltunk világa érthetőbb és a történések meghatározóbbak is jelenünk szempontjából. Esetleg a 18. vagy 17. századi írások stílusa, nyelvezete nehézkes a mai kor emberének ?  

 Az okok és a  válaszok persze olvasónként nagyon  különbözőek lehetnek.

Lakatos Attila Tibor

A Lindgren Napló

Astrid Lindgren naplója egy olyan időszakot mutat be, amelyben  a Harisnyás Pippi is megszületett. Ez a különös mese ma ajánlott olvasmány a kicsiknek,  ráadásul közkedvelt is, így az írónő háborús naplójával egy különös egységet alkot. Úgy is mondhatnám, hogy a két könyv  felnőttek számára alkothat  „ajánlott olvasmányokat” , remekül kiegészítve egymást.

A Pippi 1941-1944 között íródott, így a Háborús napló 1939-1945 sejthető, hogy bőséges magyarázatot szolgáltat az írás körülményeinek megértéséhez, betekintést ad az írónő világnézetébe, az  erőszak és a poroszos nevelés félelemmel teli, engedelmes világának gyakorlatába. Egyúttal érezteti, hogy a mára divatossá vált  túl sokáig tartó „védernyő” sem lehet hasznos a gyermek számára, mert  effajta meleg elfogadó környezetben önállótlan felnőttkort készít elő.

A maga igazáért küzdő gyermeki bátorság Lindgren munkájának ma is érvényes fontos üzenete.

Lakatos Attila Tibor

Elias Canetti (1905-1994)

Könyv ajánló:   Káprázat (Die Blendung, 1935)

A regény főhőse, Kien professzor, a világhírű sinológus – hogy munkáját zavartalanabbul végezhesse, és pótolhatatlan könyveinek, kéziratainak őrzését, gondozását hatékonyabban biztosítsa – feleségül veszi házvezetőnőjét. Számítása azonban balul üt ki: a feleséggé előléptetett házvezetőnő jogot formál a családi életre, érzelmekben, pénzben és ágyban egyaránt. S mivel nem kapja meg, amire igényt tart, bosszúból kiszorítja a professzort otthonából, könyvei közül, munkájából, létformájából.

Elias Canetti: Káprázat - fülszöveg

„Témaválasztásával [a regény] arra tesz kísérletet,hogy a társadalom hibáit az emberi természet hibáira vezesse vissza.  A háború elôtt a legtöbb európai hitt abban, hogy

az ember tökéletesíthetô a társadalom tökéletesítése által.

A háborúban tapasztalt borzalmak sorára azonban nincs más magyarázat, mint az eredendô bûn „

                       A Legyek ura Értelmezésérôl, Golding nyilatkozata

Az emberek nem egyszer és mindenkorra születnek meg azon a napon, amikor az anyjuk a világra hozza őket, hanem az élet újra meg újra rákényszeríti őket, hogy megszüljék magukat.

                                            Szerelem kolera idején

Ha azt lehetne mondani a szívnek:
ne siess!
Ha megparancsolhatnám neki: égj!
De már-már kialszik.
Csak még egy parányit,
csak még egy maréknyit,
csak még egy gyűszűnyit,
mielőtt fordul a kulcs és megnyílik az ajtó,
amelyen át belépünk és sírunk
azért az iszonyatos szépségért,
amit életnek neveznek.
Ne szégyenkezzetek, sírt még Jézus Urunk is.

              Jaroslav Seifert: Ha azt lehetne mondani a szívnek…

CAMILO JOSÉ CELA (1916-2002)

Könyv ajánló:

MÉHKAS  (La Colmena, 1950)

Cela könyvében, mint csaknem minden írásában, többnyire az élet kitagadottjai ténferegnek, elesettségükben is festői alakok, a spanyol cifranyomorúság cinikus haszonélvezői és szánandó kárvallottjai

                        Camilo José Cela:  MÉHKAS- fülszöveg

Nadine Gordimer (1923 - 2014)

A Dél-Afrika lelkiismereteként számon tartott Nadine Gordimer munkásságát - aki a dél-afrikai problémákra esszékkel és a fiával, Hugo Cassirerrel együtt készített dokumentumfilmekkel is felhívta a figyelmet - 1991-ben jutalmazták Nobel-díjjal.

Toni Morrison (1931-)

"Semmit sem lehet várni egy olyan világtól, ahol akkor is probléma vagy, ha te vagy a megoldás."

                                                            Toni Morrison

Günter Grass (1927-2015)

…Bádogdobjával és fülsiketítő, poharakat és hatalmas ablakokat ezer szilánkra zúzó sikításával szegül a nemszeretem világ ellen, …groteszkül, ábrázolva egy egész korszak, egy egész generáció életérzését.  Grass szellemi küzdőtársát alkotta meg benne…

                                                        Günter Grass:  Bádogdob- fülszöveg

Tabló  - Irodalmi Nobel-díj

"Itt nem arról van szó, hogy nem tudják a jót a rossztól megkülönböztetni - Itt nincs olyan, hogy jó."

 A nagy folyó kanyarulatában, Európa, 1983.

Tabló  - Irodalmi Nobel-díj

Kertész Imre (1929-2016)

Könyv ajánló: 

Sorstalanság, ( 1975 , Magvető Kiadó )

„Mindig meg akartam halni, s mindig írtam helyette egy könyvet.”

„Én is végigéltem egy adott sorsot. Nem az én sorsom volt, de én éltem végig. „

Kertész Imre

Tabló  - Irodalmi Nobel-díj

Orhan Pamuk (1952-)

Törökország         

Könyv ajánló: 

Fekete könyv (Kara Kitap, 1990)

„Jól vésse az eszébe, amit most mondok magának: aki nem vágyik másra, csak a boldogságra, hiába keresi, soha nem találja. „

Orhan Pamuk: Hó, 2002

Tabló  - Irodalmi Nobel-díj

Alice Munro (1931-)

Kanada        

Könyv ajánló: 

Csend, vétkek, szenvedély (2007)

Mennyi boldogság! novellák, Park, 2011

„Vannak emberek, vagy talán a többség, akinek a tudás csak furcsaság: feltűnő, mint a bibircsók.„

Alice Munro : Asszonyok, lányok élete, 2010

Tabló  - Irodalmi Nobel-díj

Patrick Modiano (1945-)

Franciaország        

Könyv ajánló: 

Éjfű (Győr: Tarandus Kiadó, 2014.)

A Kis Bizsu (Győr: Tarandus Kiadó, 2014.)

„

Kell találni egy biztos pontot, ha nem akarja az ember, hogy az élete folytonos lebegésből álljon.„

Patrick Modiano: A Kis Bizsu, 2014